Alig másfél év telt el azóta, hogy megtörtek az olimpiai álmok, és magyar versenyző végül nem jutott ki a párizsi olimpiára. Most azonban új reménység tűnt fel a hazai vizeken: Göblyös-Sztrókay Bátor.
A fiatal sportoló komoly elhatározással vetette bele magát a Formula Kite pályaversenyzésbe – ebbe az új, dinamikus, olimpiai szakágba. Gyakran láthatjuk, amint a Velencei-tavon vagy a Balatonon edz 110 centiméteres masttal szerelt Chubanga foiljával és pengevékony versenyernyőivel.
A 18 éves sportoló november elején hazánkat képviselte az Azori-szigeteken megrendezett U21-es Formula Kite világbajnokságon, ahol a kegyetlenül nehéz körülmények miatt ezúttal még nem született bravúr. Sikerült interjút készítenünk vele, amelyben jobban megismerhetitek őt, valamint a versenyhez fűződő élményeit és kalandjait
Ha jól tudom a vitorlás versenyzésből jössz. Milyen eredményeid voltak ott, és mióta / hogyan tértél át a kite-ozásra, kite versenyzésre?
Igen, a sportkarrierem a vitorlázással indult: 2017-ben kezdtem el versenyezni az RS Feva hajóosztályban. Az első években rengeteget tanultam, de az igazi áttörés 2021-ben jött el, amikor szinte minden hazai versenyt megnyertem. Emellett több Európa Kupán is előkelő helyezést értem el Európa-szerte, ami megerősítette bennem, hogy nemzetközi szinten is van keresnivalóm ebben a sportágban.
2022-ben váltottam a technikásabb és gyorsabb 29er osztályra, ahol mancsaftként különösen vonzott a hajó sebessége, a technikai kihívások és az adrenalin, amit a versenyhelyzetek hoztak. A magyar ranglistaversenyeken rendszeresen az élmezőnyben végeztünk, ami komoly visszajelzés volt a fejlődésünkről. 2023-ban az olaszországi Európa Kupán már az aranycsoportban versenyeztünk, ami hatalmas motivációt adott, és egyre inkább elkezdtem keresni a továbblépés lehetőségét.
2024-es év elején, télen, külföldön tanultam meg twintippel kite-ozni, majd nyáron elkezdtem foilozni – ez volt az a pillanat, amikor éreztem, hogy megtaláltam azt a sportot, amelyben igazán kiteljesedhetek. A Formula Kite azonnal magával ragadott: a sebesség, a technikai kihívások és az olimpiai perspektíva mind olyan tényezők, amelyek miatt már az első pillanattól kezdve versenyezni akartam. Azóta minden edzésem és versenyem azt a célt szolgálja, hogy egyre jobb legyek, és méltó módon képviselhessem Magyarországot ebben az izgalmas, új sportágban.
Milyen felszerelést használsz most?
Jelenleg három különböző méretű versenyernyővel dolgozom: egy 9 és egy 15 m²-es Flysurfer VMG2-vel, valamint egy 19 m²-es VMG3-mal. Ezeket a különböző szélviszonyokhoz választom, hogy mindig a lehető legjobb teljesítményt tudjam kihozni magamból a pályán.
A deszkám egy Tarifa Foil Board, amit egy Chubanga V3 foil és mast egészít ki – ez a kombináció rendkívül stabil és gyors, ideális a Formula Kite versenyzéshez. Ennek a felszerelésnek köszönhetően hátszélben akár 33 csomós sebességet is el tudok érni, ami elképesztő élmény.
Hogyan edzel egy ilyen megmérettetésre?
Minden lehetőséget megragadok a fejlődésre – legyen szó akár hajnali edzésről, akár napi 6 órás vízen töltött időről. A Formula Kite olyan sportág, ahol a technikai tudás, a fizikai állóképesség és a mentális fókusz egyaránt kulcsszerepet játszik, ezért az edzéseim is ennek megfelelően összetettek: vízi edzések, erőnléti tréningek és felszerelésfinomítás egyaránt részei a felkészülésnek.
Sajnos itthon nem mindig ideálisak a körülmények. Ennek ellenére mindig próbálom a legtöbbet kihozni abból, ami adott – alkalmazkodom, improvizálok, és ha kell, utazom, hogy megfelelő környezetben tudjak edzeni.
Számomra minden edzés egy lépés a cél felé – hogy technikailag, fizikailag és mentálisan is készen álljak a világ legjobbjaival versenyezni.
Ha jól tudom ez volt az első versenyed. Mikor találtad ki, hogy elindulsz rajta, mik voltak az elvárásaid / céljaid?
Igen, ez volt az első Formula Kite versenyem, és már az év elején kitűztem célul, hogy még 2025-ben elindulok egy nemzetközi megmérettetésen. Tudtam, hogy a tapasztalatszerzés kulcsfontosságú, ha komolyan gondolom a versenyzést ebben a sportágban, ezért nem halogattam a dolgot.
Nem voltak irreálisan nagy elvárásaim az eredmények tekintetében – két fő célom volt: egyrészt szerettem volna minél több tapasztalatot gyűjteni, hogy jobban belelássak a Formula Kite versenyrendszerébe, másrészt pedig olyan edzőpartnereket keresni, akikkel közösen tudok fejlődni. Mindkét célomat sikerült teljesítenem: rengeteget tanultam a verseny alatt, és több olyan sportolóval is kapcsolatba kerültem, akikkel a jövőben együtt tudok készülni.
Ez a verseny egy fontos mérföldkő volt számomra – nemcsak sportolóként, hanem emberileg is sokat adott. Megerősített abban, hogy jó úton járok, és még inkább motivált arra, hogy folytassam a munkát.
Olvastam, hogy az olimpián is induló versenyzők is azt nyilatkozták, hogy a versenyen a kondíciók kegyetlen nehezek voltak. El tudnád mesélni, hogy az olvasóink is el tudják képzelni, hogy mivel kellett szembenézni, mi okozta a sok DNF-et?
A versenyt megelőző napokban hatalmas vihar tombolt az óceánon, ami komoly nyomot hagyott a pályakörülményeken. Az első versenynapon például akár 6 méteres hullámokkal kellett megküzdenünk, miközben 15 csomós alapszél fújt, amit 25 csomós befújások tarkítottak. Ez a széltartomány különösen nehéz: alapból a 15 m²-es ernyőt kellene használni, de a befújásokban ez már túl nagynak bizonyulhat.
A következő napokon a szélviszonyok hasonlóan extrémek maradtak. Ezek a körülmények nemcsak fizikailag, hanem technikailag is komoly kihívást jelentettek – a vízreszállás például sok helyen veszélyes vagy nehezen kivitelezhető volt, ami már az indulásnál is problémát okozott.
Ráadásul a mezőny rendkívül erős volt: a világbajnoki top 10 versenyzői is jelen voltak, így a legkisebb hiba sem fért bele. Ebben a közegben, ilyen körülmények között, ha valaki hibázott – például rossz ernyőméretet választott, vagy egy manőver nem sikerült tökéletesen –, akkor könnyen előfordulhatott, hogy nem tudott időben befutni, és DNF lett az eredmény.
Ez a verseny valóban extrém volt, de pont ezért volt értékes tapasztalat: megtanított arra, hogyan kell alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez, és milyen szintű precizitásra van szükség a nemzetközi élmezőnyben.
Mik azok a tapasztalatok, amiket szereztél, és a jövőben jól fognak jönni?
Nagyon sok hasznos tapasztalatot szereztem, amit a jövőben biztosan kamatoztatni tudok – nemcsak versenyzőként, hanem technikailag is. Például megtanultam, hogyan kell gyorsan és hatékonyan javítani az ernyőt, ami egy ilyen intenzív versenyen kulcsfontosságú lehet. A felszerelés finomhangolása, karbantartása és az apró részletek figyelése szintén olyan területek, ahol rengeteget fejlődtem.
Emellett megerősödött bennem az, amit korábban is tudtam, de most igazán átéltem: mennyire fontos a külföldi edzőpartner. Egy olyan társ, akivel rendszeresen tudok együtt edzeni, versenyezni, és akitől tanulni is tudok, óriási előnyt jelent. A verseny során láttam, hogy a nemzetközi élmezőny tagjai szinte kivétel nélkül ilyen háttérrel dolgoznak, és ez számomra is egyértelmű irány lett a további fejlődéshez.
Összességében ez a verseny nemcsak technikai tudást adott, hanem segített abban is, hogy jobban megértsem, milyen szintű felkészültségre van szükség ahhoz, hogy a világ legjobbjaival versenyezni tudjak.
Mi az az egy dolog, ami a legtöbbet segítene a további fejlődésben?
A fejlődésem szempontjából a legnagyobb előrelépést az jelentené, ha rendszeresen részt tudnék venni külföldi edzőtáborokban, ahol stabil szélviszonyok, megfelelő hullámzás és biztonságos vízreszállási lehetőségek állnak rendelkezésre. Ezek az edzések nemcsak technikai szempontból hatékonyabbak, hanem mentálisan is sokat adnak, hiszen olyan környezetben készülhetek, ahol a világ élvonalába tartozó versenyzők is edzenek.
Emellett nagyon fontos lenne, hogy más versenyzőkkel tudjak rendszeresen együtt edzeni – akár külföldi edzőpartnerekkel, akár nemzetközi csapatokkal. Az ilyen közös edzések során rengeteget lehet tanulni egymástól, és sokkal gyorsabban fejlődik az ember, mint amikor egyedül próbálja megoldani a technikai és taktikai kihívásokat.
Végül, de nem utolsósorban, a versenytapasztalat is kulcsfontosságú: minél több nemzetközi versenyen tudok indulni, annál jobban kiismerem a mezőnyt, a versenyrendszert és saját magamat is. Ezek együtt jelentik azt a három fő tényezőt, amelyek a legtöbbet segítenék abban, hogy elérjem a hosszú távú céljaimat – akár az olimpiai kvalifikációt is.
Mik a tervek télre, és a jövőre nézve?
A téli időszakban szeretnék fókuszáltan dolgozni azon, hogy megnöveljem a testsúlyomat, ami a Formula Kite versenyzésben komoly előnyt jelenthet – különösen erősebb szélben. Emellett ez az év különösen fontos számomra, hiszen érettségizek, így az edzésekre sajnos kevesebb idő jut, mint szeretném. Ennek ellenére igyekszem minden lehetőséget megragadni, hogy formában maradjak, és technikailag is fejlődjek.
A jövőre nézve az egyik legfontosabb célom, hogy minél előkelőbb helyezéseket érjek el a világbajnokságokon, és ezzel egyre közelebb kerüljek a nemzetközi élmezőnyhöz. A fő célom azonban egyértelmű: az olimpiai kvóta megszerzése. Ennek érdekében minden tőlem telhetőt megteszek – legyen szó edzőtáborokról, versenyekről, felszerelésfejlesztésről vagy mentális felkészülésről.
Hiszek abban, hogy a következetes munka, a jó stratégia és a megfelelő támogatás révén elérhetem ezt a célt, és méltó módon képviselhetem Magyarországot a nemzetközi porondon.
A Párizsi olimpia előtt Deák Tomi képviselte hazánkat Formula Kite szakágban. Őt kérdeztük:
2024-ben már többször hallottam Bátorról, és vízen is találkoztunk néhányszor, de idén lett igazán aktív a kapcsolatunk. Én idén elsősorban a Hydrofoil Big Air versenyzésre koncentráltam, de néhány edzés végén tartottunk közös speed testeket is. Kétségkívül rengeteget fejlődött az év során – nyár elején még a jibe-okat mutogattam neki, a szezon végére viszont már hasonló tempót tudtunk menni.
Az Azori-szigeteki verseny… nos, az nem lehetett a legkönnyebb. Sajnos ez gyakori: a versenyhelyszíneken sokszor nem ideálisak a kondíciók. Kicsit a 2022-es Cagliari Világbajnokságra emlékeztet, ahol szintén extrém körülmények uralkodtak – volt olyan nap, hogy három különböző méretű ernyőt is elő kellett venni.
Sajnálom, hogy Bátor első versenye rögtön egy ilyen kemény helyszínre esett, de bízom benne, hogy kitart, és hamarosan az élmezőnyben is láthatjuk. Én igyekszem továbbra is taktikai tanácsokkal és felszerelés-tesztelési lehetőségekkel segíteni őt, valamint 2026-ban, hazai vizeken, tervezek vele még néhány közös speed testinget is.
Emlékszem, nekem is az edzőpartner hiányzott a legjobban. Nehéz megítélni, hogy javul-e az upwind vagy a downwind sebesség, ha nincs kivel viszonyítani.
Sok sikert kívánok neki!