Senkit nem szeretnénk a címben említett tevékenységre buzdítani. Épp ellenkezőleg:
- lebeszélni szeretnék mindenkit róla,
- felhívni a figyelmet a veszélyekre,
- bemutatni, hogy hogyan legyünk elővigyázatosak,
- saját tapasztalatokat megosztani.
Legendák
Már amikor kezdtem kiteozni és mentünk viharosabb időben kiteozni, voltak akik meséltek történeteket. Volt, aki magáról mesélte, volt aki egy haverjáról, de volt pár kétes villámos történet. Ha most szétnézünk kiteforum-on, ott is többen írnak eseteket.
A legtöbb beszámolónak a lényege, hogy
a villámlásos időben ugrás után mikor leérkeztek, akkor éreztek egy kisülést a lábukban.
Valószínűleg ezekben az esetekben nem voltak villámcsapások a közelben, egyszerűen nagyon töltött volt a levegő. Erről majd lejjebb részletesebben.
A beszámolók egyikében sem olvastam olyat, hogy valaha valakibe belecsapott a villám. Én pusztán arra tudok gondolni, hogy ez egyelőre csak a szerencsén múlt. Ha a Balatonon valaki egy jó kis villámlásos időben rápróbál a kiteozásra, szerintem nem lesz ilyen szerencsés.
A villámokról
Picit szeretnék az elektromosságról és a villámokról okítani. Én sem vagyok fizikus, sem villanyszerelő, de annak idején szerintem egész jól megértettem a témához kapcsolódó tananyagot.
Az áram
Az áram és a villámlásnak a lényege, hogy negatív töltésű elektronok többségben vannak egy helyen, taszítják egymást, és hogy ez a feszültség (túltöltöttség) megszűnjön, a részecskék szeretnének egy pozitív töltésű hely felé eljutni. Az, hogy adott közegen (vízen, levegőn, vezetéken) keresztül átjutnak, az attól függ, hogy mennyire jól vezeti az adott közeg az áramot, és hogy mennyire nagy a túltöltöttség, azaz a feszültség. A legrosszabb vezetőn keresztül is képes áram kialakulni, ha a feszültség óriási. Így pusztán egy gumi talpú papucs nem fog a villámtól megmenteni.
A lenti ábrán próbáltam szemléltetni a jelenséget. Bal oldalt negatív töltések vannak, jobb oldalon pedig pozitívak. A töltések szeretnének átjutni egyik helyről a másikra, hogy kiegyenlített helyzetben legyenek.
4 sávot különítettem el, melyeket pirossal jelölt gumi választ el egymástól, mely kizárja annak lehetőségét, hogy az áramlás egyik sávról a másikra átjusson. A kérdés, hogy melyik sávon fog megtörténni az áramlás, illetve melyik a 2. és 3. legesélyesebb vezető közeg.
Látható, hogy az 1. sávon majdnem összeér a fém vezető, köztük egy kevés levegőn keresztül át kell jutnia a töltéseknek. A fém nagyon jól vezeti, a száraz levegő viszont elég rosszul.
A 3. sávon a levegő sokkal kevesebb mint az első sávon, de a fa jóval rosszabbul vezeti az áramot, mint a fém, így összességében valószínűleg az első sáv fog dominálni kettőjük közül. Természetesen függ a pontos távolságoktól az eredmény, itt csak az elveket próbálom elmagyarázni.
A 2. sávon ugyan van egy kis fém, de a levegő nagyon sok. Úgy mondanám, hogy nem könnyít az elektronok helyváltoztatásán eleget a fém, mint amennyit a levegő nehezít. A 3. sáv jobbnak tűnik a másodiknál, hiszen a fa a levegőnél jobban vezeti, és szinte az egész utat fán keresztül tehetik meg a töltések.
A 4. sávot a 3. sávval érdemes összehasonlítani. A 4. sávon jóval nagyobb a levegős rész, de a vizes fa jóval jobban vezeti az áramot mint a sima fa, így az esélyeik megint csak kérdésesek.
Összefoglalva azt mondhatjuk el, hogy áram áramláskor és villámcsapáskor az elektronok arra mennek, amerre összességben a legkisebb az ellenállás.
Villámlás
Villámlásnál a levegőben nagy feszültség alakul ki. Az ábrákon ‘–‘ jelekkel fogom ábrázolni. Ahhoz, hogy a feszültség megszűnjön, a földre szeretnének eljutni. A Föld óriási térfogatán már könnyedén elhelyezkednek egymástól jó távol az elektronok, így stabil állapotba kerülnek.
A fenti ábrán láthatjuk, hogy ha nagy feszültség alakul ki egy helyen, akkor tereptárgyak nélkül is lejuthat a villám a földig. A formája azért nem egyenes, mert a levegő térben nem homogén (például más a nedvességtartalma itt-ott), így különböző a vezetőképességük. A villám pedig a legegyszerűbb útvonalat választja.
Következő ábránkon azt láthatjuk, hogy tereptárgyak is vannak. Fémből készült villámhárító a ház tetején és a háznál magasabb fák. Jelen esetben a villám mégis az alacsonyabb tárgyat választja. Az áramot bemutató ábrán van a magyarázat: Ugyan így több utat tesz meg az áram a levegőben, mintha a fákba csapna, de az út maradék részén „többet spórol” a fémen, mint a fán.
A következő esetben már azt ábrázolom, ahogy az ernyődet már felvetted a parton. Itt kis esély van rá, hogy beléd csapna a villám, mert a közeledben jobb vezetők vannak: magasabb fák, és fém villámhárítók.
A fenti ábrán szaggatottal azt jelöltem, hogy annak ellenére, hogy villámcsapás nem történik, azért elektronok közlekednek a felhők és a föld között. Ekkor érezzük, hogy töltött a levegő. Lányoknak a haja gyakran égnek áll ilyenkor. Itt is jellemző, hogy nagyobb az áramlám ott, ahol jobbak a vezetők. Ez az áramlás ez még messze nem akkora, mint egy villámcsapás során. Villámcsapáskor pillanatok alatt milliós nagyságrendű Volt feszültség egyenlítődik ki.
Most jön a lényeges eset, amikor már a vízen vagyunk és ott kiteozunk. Előfordulhat, hogy a nagy feszültség csak a víz felett alakul ki.
- Vagy azért, mert ott van csak negatív töltöttségű felhő.
- Vagy azért, mert a parton a tereptárgyakba már párszor belecsapott a villám, ami bizonyos esetekben csak az ahhoz közeli felhőkben lévő feszültséget szünteti meg.
A víz fölött egyre csak nő a feszültég, előbb utóbb belecsap a vízbe. Ha mi vagyunk az egyetlen „tereptárgy”, akkor jó eséllyel ez a a kiteunkon és rajtunk keresztül fog megtörténni. Nem számít, hogy a felszerelésnek vannak olyan részei, amik rosszul vezetik az áramot, mert minden vizes.
Ha esetleg mégis száraz, akkor arra is nagy esély van, hogy nem a sárkányon és a zsinórokon keresztül történik meg a vezetés, hanem a levegőn, de az utolsó szakaszt a vízig a testünkön, vizes neoprénünkön keresztül teszi meg a villám. Sima vízben is egy egyszerű fürdőzőbe is nagyobb eséllyel csap a villám, mint simán a vízbe. Annak következtében pedig szinte biztos, hogy megsülünk.
Száraz levegőn 1cm-es áram csóvához ~10 000 Volt feszültség kell. Villám esetén jóval nagyobb nagyságrenről beszélünk, de testünk jóval jobban vezeti az áramot, így még ha össze is vagyunk görnyedve, és magasságunkat csak 1 méternek számítjuk, akkor is 1 millió Volttal kisebb feszültség kell, hogy testünkön menjen át a villám, minthogy amellett.
Összességében, ha töltött az idő, és bent kiteoztok, és történik egy villámlás a környéken, akkor jó eséllyel az egyik kiteosba fog belecsapni. De az sem kizárt, hogy egyből az első villám a kiteosba fog csapni, mert ahogy töltődik a feszültség, a kiteos áramvezető képességének köszönhetően a normálisnál hamarabb megtörténik a villámlás.
A mendemondákból hallott történetek egyikében sem szerepel olyan, hogy a kiteos közvetlen közelében villámlott, de nem csapott bele a villám a rider-be. Ilyenkor pusztán a töltöttség volt nagy, vezette az áramot a kiteos, akár pár kisülés is volt, de teljes villámjelenség kialakulásához szerencséjükre még kevés volt a feszültség.
Saját tapasztalat
Régebben többször előfordult, hogy Balatonon voltam és a zord idő ellenére kockáztattam, hogy fejlődni tudjak. Ameddig nem hallottam a villámlást, addig úgy gondoltam, hogy jó vagyok. Nem gondoltam arra, hogy a töltöttség ott van felettem, és talán pont arra vár, hogy az amúgy is párás, víz feletti levegőn keresztül és a vizes kiteomon keresztül becsapjon a Földbe villámként.
Aztán egyszer én is tapasztaltam durvább jelenséget, azóta nem erőltetem ezt. A parton felvettem az ernyőt, apró pattogást hallottam a bár egyik részén. Olyan volt, mintha egy apró nejlozacskó darabot fújna a szél. Ahogy távolodtam a parttól (még gyalog) egyre ritkábban és egyre nagyobb pattanásokat hallottam. Odanyúltam kézzel, és éreztem az áramlást. Mint amikor egy gyengébb villanypásztort megfog valaki. Az ernyőt azon nyomban a víz felé irányítottam, safety-t dobtam, gyorsan össze szedtem az ernypt, és ki is menekültem a vízből. Jó esélyt tartok rá, hogy ha bent kiteoztam volna, akkor legalább olyan élményeim lettek volna, mint amiket a kiteforum-on olvastam.
Ez után nemsokkal már egész közel is láttam villámjelenséget. Az eső is eleredt, így a szél sem volt túl ideális. Nem kell az ilyen sessionöket erőltetni, úgysem lesznek olyan jók.
Mit figyeljünk?
Ennek a sok rémtörténetnek ellenére is biztos vagyok benne, hogy vannak olyanok, akik megkockáztatnak egy kiteozást, még a vihar érkezése előtt, vagy töltött időben, ha még nem láttak egy villámot sem. Nekik szeretnék néhány tanácsot adni.
Ha az idő kétesnek tűnik, érdemes lehet az időkép.hu villámtérképét figyelni. Itt láthatjuk, hogy arra, ahonnan jön a vihar, volt-e már villámlás.
Ezen kívül a töltöttséget kell figyelni. Ha valakinek feláll a haja, akkor hasonló körülmények lehetnek, mint az én történetemben.
Sokan arra hivatkoznak, hogy „mások is vannak a vízben”. Ha más kiteosok is vannak, akkor csökken az esély, hogy belénk csapjon a villám, mert lehet, hogy éppen beléjük fog csapni. A másik nagy kérdés, hogy a windsurf-ösök biztonságot jelentenek-e. Sokan úgy gondolják, hogy a windsurfösök jobban vezetik az áram. Lássuk ezt a kérdést.
Windsurf vagy Kitesurf, ki éli túl?
Az biztos, hogy a windsurfös sporttársak sincsenek villámlásban biztonságban. Azonban nem találtam sehol hihető bizonyítékot és ezzel választ arra a kérdésre, hogy windsurffel vagy kitesurffel „biztonságosabb” villámlásban csúszni. Ha a cikket elolvastad idáig, és meg is értetted, akkor sejtheted, hogy ez a válasz nem egyértelmű. Nagyon sok dologtól függ.
A lenti képen az látható, hogy a windsurf-be csap a villám, mert felette nagyobb a töltöttség.
Ha a két rider egymáshoz közel van (mint a lenti képen), akkor jó eséllyel a felszerelés vezető képessége fogja eldönteni a választ. Itt ismét az áramos ábrát tudnám példának hozni. Én arra tippelek, hogy a kiteos kisebb esélyekkel indul a túlélésért, mert magasabb, de nem mélyültem el a carbon, dacron, zsinórok, és egyéb anyagok vezetőképességében.
Egy biztos: Kiteal, neugorj át windsurföst, mert akkor mindkettőtökbe belecsaphat.
